A Microsoft Magyarország vezetője digitális szuverenitásról, az MI biztonságos használatáról és a hazai kkv-k előtt álló lehetőségekről

Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója Magyarország az Economx-nak adott interjút 2026 június végén, azt követően, hogy nyilvánosságra került: Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő helyen áll a mesterséges intelligencia adaptációja tekintetében. Az alábbiakban az interjúból közlünk részletet.

A vállalatok ma már úgy férhetnek hozzá a legkorszerűbb globális felhő- és AI-technológiákhoz, hogy közben maximális kontrollt gyakorolnak saját adataik felett. Miközben a hazai AI-adaptáció globális szinten is kiemelkedő, a szervezeti kultúra rugalmatlansága és a hiányzó stratégiák sok helyen még gátolják a technológia mélyebb üzleti kiaknázását. Bábel Gabriellával, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójával a digitális szuverenitásról, a biztonságos AI-használatról és a hazai cégek előtt álló kitörési pontokról beszélgettünk. Interjú.

Idén megjelent a Microsoft öt európai kötelezettségvállalásának egyéves mérlege. Hogyan értékeli az eredményeket? Mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?

Az elkötelezettség és a bizalom jegyében egy évvel ezelőtt öt területre fókuszáló kötelezettségvállalást fogalmaztunk meg Európa számára, és mind az öt vállalás tekintetében kézzelfogható eredményeket értünk el: egy széles AI- és felhőökoszisztéma kiépítése, Európa digitális ellenálló-képességének fenntartása a geopolitikai volatilitás közepette is, az európai adatok védelme, Európa kiberbiztonságának védelme, valamint Európa gazdasági versenyképességének erősítése, beleértve a nyílt forráskódot is.

Az infrastruktúra oldalán eredetileg azt jeleztük, hogy 40 százalékkal bővítjük az európai adatközpont-kapacitásunkat, 16 európai országban terjeszkedünk, és 2027-re több mint 200 adatközpontot érünk el a kontinensen. Azóta több milliárd eurós új beruházást jelentettünk be Portugáliában, Norvégiában és az Egyesült Királyságban, kiegészítve a Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Svédországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Svájcban. Ezeken felül pedig új felhőrégiókat indítottunk Ausztriában, Dániában és Belgiumban is.

A bizalom szempontjából talán a legfontosabb mérföldkő, hogy a Digital Resilience Commitment kötelezettségvállalásunkat jogilag kötelező erejűvé tettük az európai nemzeti kormányokkal és az Európai Bizottsággal kötött szerződésekben, beleértve azt a vállalást is, hogy bíróságon, haladéktalanul és határozottan megtámadjuk bármely kormány bármely olyan rendelkezését, amely az európai felhőműveletek felfüggesztésére vagy leállítására irányul.

Fontos még megemlíteni, hogy befejeztük az EU Data Boundary projektet, amely lehetővé teszi, hogy az európai ügyféladatokat az EU-n belül tárolják és dolgozzák fel,majd ezt kiterjesztettük az AI-alapú produktivitási szolgáltatásokra is, így a Copilothoz hasonló eszközök ügyféladat-feldolgozása szintén Európán belül zajlik. Kiberbiztonsági téren pedig elindítottuk az Európai Biztonsági Programot (ESP), amely díjmentesen elérhető a kormányok számára, és 27 európai országban él.

Mit jelent mindez a gyakorlatban egy magyar vállalat vagy egy állami intézmény szemszögéből? Milyen kézzelfogható előnye származik a hazai ügyfeleknek ebből a programból?

A legfontosabb gyakorlati üzenet az, hogy Európának úgy kell tudnia globális technológiát használni nagy léptékben, hogy az európai szabályok szerint, az ügyfél ellenőrzése alatt, biztonságosan és folyamatosan elérhető maradjon. Egy magyar ügyfél számára ez azt jelenti, hogy a felhő- és AI-képességekhez egyre közelebbről, európai régiókból fér hozzá, globális technológiát kap európai feltételek mellett. Olyan felhőalapú és AI-alapú megoldásokat vehet igénybe, amelyek szigorúbb szabályozási követelményeknek felelnek meg, nagyobb ellenőrzést biztosítanak az adatok és a működés felett.

Az interjú teljes terjedelemben az Economx oldalán érhető el.