Magyarország Európai Unió Állandó Képviseletének hírlevele

ÍMagyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete

HÍRLEVÉL

2020. DECEMBER

Az Európai Tanács 2020. december 10-11-i csúcstalálkozóján elfogadta az Európai Unió kibocsátáscsökkentési ambíciójának 40%-ról 55%-ra növelését. Ez a döntés mérföldkő az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célok eléréséhez vezető úton. Emellett a nagy horderejű döntés mellett azonban decemberben számos, az Európai Zöld megállapodás célkitűzéseit támogató, a körforgásos, szennyezésmentes, kibocsátásmentes gazdaság elérését célzó javaslat vagy ezeket előkészítő konzultációs felhívás látott napvilágot. Decemberi hírlevelünkben ezeket mutatjuk be röviden.

Megjelent az akkumulátorokról és akkumulátor hulladékokról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat

Az Európai Bizottság által bemutatott javaslat célja, hogy biztosítsa Európa fenntartható versenyképességét az akkumulátorgyártás terén, ambiciózus fenntarthatósági kritériumokat határozzon meg mind az Európában, mind az azon kívül gyártott akkumulátorokra vonatkozóan azok teljes életciklusa során.

Az elektromobilitás fontos szerepet tölt be a kibocsátás-mentes átmenet során, fontos azonban, hogy az elekromos járművekbe beépített akkumulátorok sem gyártásuk, sem használatuk, sem pedig hulladékká válásuk során ne terheljék a környezetet. Ezért a javaslat célja biztosítani, hogy az akkumulátorok fenntarthatóak, újrahasznosíthatóak legyenek. Előállításuk során tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a környezetvédelmi előírásokat.

A Bizottság kötelező előírásokra tesz javaslatot valamennyi, az Európai Unión belül piacra kerülő akkumulátor típusra vonatkozóan. Megjelenik a szabályozásban a használatot követően az akkumulátorok másodlagos felhasználásának kötelezettsége, az akkumulátor teljes életciklusára vonatkozó „szénlábnyom” mérőszám bevezetése. A Bizottság szándéka szerint a forgalomba hozatal feltételekeként meghatároznák az akkumulátor a minimális teljesítményét és tartósságát. Nagyobb hangsúlyt fektetnének a gyártók felelősségére, a fogyasztók tájékoztatására, illetve az ellátási lánc átvilágítására.

A Bizottság nem titkolt célja, hogy a jelenleg távol-keleti cégek által uralt piacon európai cégek is lehetőséghez jussanak, fenntartható alternatívát kínálva az európai autógyártók számára. A kiszámítható jogi keretrendszer megteremtésétől azt várják, hogy ösztönözze az európai beruházásokat és biztosítsa az európai autóipar függetlenségét a távol-keleti

beszállítóktól. A cél, hogy az európai gyártók 2025-ig akár 6 millió elektromos jármű akkumulátor ellátását tudják biztosítani.

További információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_2312

 

Az Európai Bizottság közzétette a fenntartható mobilitás eléréséhez vezető elképzeléseit

Az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának mintegy harmada a közlekedésből származik. Ezért ahhoz, hogy 2030-ra megvalósuljon az 55%-os kibocsátás-csökkentési cél, a közlekedési szektorban is jelentősen csökkenteni kell a széndioxid kibocsátást. Az ehhez vezető eszközöket az Európai Bizottság a 2020. december 9-én bemutatott, “a fenntartható és intelligens mobilitásról” szóló közleményben mutatta be.

Az Európai Bizottság átfogó célja, hogy - az európai zöld megállapodással összhangban - 2050-ig 90%-os kibocsátás csökkentés valósuljon meg az intelligens, versenyképes, biztonságos, hozzáférhető és megfizethető közlekedési rendszernek köszönhetően. A cél eléréséhez mérföldköveket határoz meg 2030-ra, 2035-re és 2050-re vonatkozóan. Ilyen mérföldkő például, hogy 2030-ra legalább 30 millió kibocsátásmenetes gépkocsi közlekedjen az európai utakon, duplázódjon meg a nagysebességű vasúti forgalom vagy hogy a tengeri közlekedésben kerüljenek forgalomba a kibocsátásmentes tengeri hajók. 2035-ra vonatkozó mérföldkő, hogy addigra kerüljenek piaci forgalomba a kibocsátásmentes nagy légi járművek. 2050-re, többek között, a személygépkocsik, kisteherautók, autóbuszok és új nehézgépjárművek kibocsátásmentessé válását, a vasúti árufuvarozás megduplázását tűzi ki célul a közlemény.

A cél eléréséhez tíz kiemelt területen azonosít be a Bizottság fenntartható, intelligens és a rezílienciát növelő cselekvési lehetőségeket. A közlemény elérhető az alábbi linken: https://ec.europa.eu/transport/themes/mobilitystrategy_en .

 

Átfogó digitális szabályozási javaslatot mutatott be az Európai Bizottság

Megjelent az Európai Bizottság régen várt csomagja a digitális szolgáltatásokról és digitális piacokról. A javaslat egyrészről a nagy piaci erőfölénnyel bíró online platformok (pl. Google, Amazon, Facebook) tisztességes piaci magatartását kívánja biztosítani, másrészt a megváltozott digitális szokásoknak megfelelően újítja meg az innovatív digitális szolgáltatásnyújtás kereteit. Az elmúlt években az online platformok életünk minden területén megjelentek, szerepük meghatározó jelentőségűvé vált a véleményformálás, a kapcsolattartás, a kereskedelem területén. Bizonyos platformok azonban már akkorára nőttek, hogy működésük megnehezíti a versenytársak számára a piacra jutást és az egészséges versenyt, a fogyasztók számára pedig a szabad választást. Ezért az új jogszabály javaslat magatartási szabályokat állapít meg a nagy online platformok számára.

A digitális szolgáltatásokról szóló javaslat az e-kereskedelmi irányelv alapelveit megőrizve megteremti az innovatív digitális szolgáltatásnyújtás feltételeit és harmonizált szabályokat alkot a belső piacon tevékenykedő közvetítő szolgáltatók számára.

A fogyasztók jogainak védelme érdekében a javaslat világos felelősségi és elszámoltathatósági szabályrendszert hoz létre. Uniós szintű, kötelező érvényű kötelezettségek vonatkoznak majd minden olyan digitális szolgáltatásra, amelyek árukat,

szolgáltatásokat vagy tartalmakat közvetítenek a fogyasztóknak. A javaslat a jogellenes tartalmak gyorsabb eltávolítását célzó új eljárásokat hoz létre, és megteremti a szolgáltató feltételeivel ellentétes információk eltávolításával és letiltásával kapcsolatos döntések megtámadásának lehetőségét.

A jogszabály csomagot előterjesztő Margrethe Vestager digitális Európáért felelős biztos a csomag bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy el “el kell érnünk azt, hogy biztonságosan vásárolhassunk, és bízhassunk az általunk olvasott hírekben. Hiszen ami az interneten kívül illegális, az az interneten ugyanúgy törvénytelen”. Ennek kereteit kívánja megteremteni a két javaslat, amelyek tárgyalása várhatóan évekig elhúzódhat.

Bővebben: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-services-act-package

 

Nyilvános konzultáció az EU energiahatékonysági és megújuló energiára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatáról

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt tart az EU megújuló energia irányelv felülvizsgálatáról valamint az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatáról.

Az Európai Zöld Megállapodás célkitűzései, az EU klímapolitikai ambíciójának növelése szükségessé teszi annak megvizsgálását, ezeknek a célkitűzéseknek az eléréséhez hogyan tud hozzájárulni a megújuló energiaforrások használatának szélesítése, és abban milyen megújuló energiaforrások kapnak szerepet. Az új, 40%-ról 55%-ra növelt kibocsátás-csökkentési cél eléréséhez az energia felhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése is elengedhetetlen. A Bizottság előzetes hatástanulmánya szerint 2030-ig a megújuló energiaforrások arányának el kellene érnie a 38-40%-ot a bruttó energiafogyasztásban, míg a felhasznált energia mennyiségét 36-39%-kal kellene csökkenteni. A célok elérését az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodás keretében kezdeményezett Hidrogén Stratégia, Felújítási Hullám, Offshore megújuló energia stratégia, a Körkörös gazdaságra vonatkozó akcióterv és más szektorális javaslatok útján kívánja elérni.

A most meghirdetett két konzultáció során 60 célzott kérdés megválaszolásán keresztül fejthetik ki a véleményüket. A konzultáció magyarul is elérhető, és 2021. február 9-ig kitölthető.

https://ec.europa.eu/info/news/public-consultations-launched-reviewing-eu-directives-energy-efficiency-and-renewable-energy-2020-nov-17_en

 

HÍRLEVÉL

2020. NOVEMBER

Az Igazságügyi Minisztérium azzal a céllal indítja el hírlevelét, hogy bemutassuk azokat a témákat, amelyek a következő hónapokban foglalkoztatják az Európai Unió döntéshozóit, és amelyek – elfogadásukat követően – a magyar vállalkozások működési kereteit is meghatározzák. Ezeknek a jogszabályoknak a megszületését sokszor évekig tartó előkészítés, egyeztetés és tárgyalási folyamat előzi meg. Bár a brüsszeli döntéshozatal gyakran nagyon messze esik a magyar mindennapoktól, mégis fontosnak tartjuk bemutatni, hogy a jogszabály megszületéséig számos olyan pont van, ahol a magyar vállalkozások hallathatják a hangjukat, alakíthatják a folyamatot.

Hírlevelünkkel – amellett, hogy ezekre a pontokra kívánjuk felhívni a figyelmet – párbeszédet is kezdeményezünk a magyar vállalkozásokkal. Szeretnénk képet kapni arról, hogy az egyes jogszabály tervezetek hogyan érinthetik a magyar versenyképességet és munkahelyeket, az egyes vállalkozások szempontjainak megismerésén keresztül.

Megjelent az az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekre vonatkozó bizottsági javaslat

Az Európai Bizottság 2020. október 28-án közzétette az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekre vonatkozó jogalkotási javaslatát. Az irányelv-tervezet nem ír elő valamennyi uniós tagállamra nézve egységes minimálbért. Célja, hogy a tagállamok a tisztességes megélhetést biztosító, méltányos minimálbért állapítsanak meg munkavállalóik számára. Egy olyan keretrendszerre tesz javaslatot, amely biztosítja a méltányos minimálbér kialakításának folyamatát a tagállami hatáskörök és hagyományok, valamint a szociális partnerek jogainak tiszteletben tartásával.

A Von der Leyen elnök által vezetett Európai Bizottság egyik kiemelt célkitűzése a méltányos minimálbér biztosítása az unió valamennyi tagállamában, a dolgozói szegénység csökkentése, melyre a Bizottság elnöke 2020 szeptemberében az Unió állapotát értékelő programbeszédében ismételten ígéretet tett. A javaslat nem csupán a minimálbérből élők megélhetésének javítását, a szociális szakadékok csökkentését szolgálja, hanem javítja a vásárlóerőt, és ösztönöz a munkaerőpiacra való belépésre – állítja az Európai Bizottság.

A Bizottság úgy látja, hogy azokban az országokban, ahol a minimálbért kollektív tárgyalások és szerződések keretében határozzák meg, jellemzően mérsékeltebb a dolgozói szegénység, kisebbek a béregyenlőtlenségek és magasabbak a minimálbérek. Ezért a javaslat ösztönözné a kollektív bértárgyalások szerepének növelését. A javaslat szerint a tagállamok választhatnak, hogy jogszabályban írják elő, vagy kollektív szerződésben biztosítják a megfelelő bérszintet. Azon tagországok – így Magyarország számára is − azonban, ahol a munkavállalók kevesebb, mint 70%-ának bérmeghatározása történik a kollektív bértárgyalások által, kötelezővé tenné egy cselekvési terv és egy szabályozási keretrendszer létrehozását. A javasolt keretszabályokban foglalt követelményrendszer garantálná, hogy az elfogadott minimálbér tisztességes élet-és munkakörülményeket teremt és biztosítja a szociális kohéziót.

A javaslat tárgyalása 2020. novemberben kezdődött meg a tagállamok kormányait képviselő Tanácsban szakértői szinten.

https://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&furtherNews=yes&newsId=9808

 

Nyilvános konzultáció indult a fenntartható vállalatirányításról

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a fenntartható vállalatirányítás és a hosszú távú fenntartható és felelős vállalati magatartás elősegítése témájában. A nyilvános konzultáció során a vállalatoknak, magánszemélyeknek, kormányzati szereplőknek lehetősége nyílik, hogy az észrevételeiket, javaslataikat becsatornázzák az Európai Bizottság döntéselőkészítési folyamatába.

A vállalatoknak az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulásának előmozdítása érdekében az Európai Bizottság olyan irányelv előkészítésén dolgozik, amely egy hosszútávú stratégia kidolgozásán keresztül segítené elő a vállalatok működése során felmerülő emberi jogi, társadalmi, környezeti kockázatok minimalizálását. A kockázatok (emberi jogi jogsértések, környezetszennyezés, kizsákmányolás) csökkentésére intézkedési tervet kellene kidolgozni, továbbá meg kellene szervezni az ellátási lánc hasonló szempontok szerint történő átvilágítását is.

A Bizottság szerint a fenntartható vállalatirányítási modell hosszú távon javítja a vállalkozások fenntarthatóságát, versenyképességét és ellenálló képességét, valamint hozzájárul a nemzetközi kötelezettségvállalások, különösen az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseinek eléréséhez.

A nyilvános konzultáció kérdései arra irányulnak, hogy az EU hogyan tudja a legjobban segíteni a vállalkozásokat működésükben, a fenntarthatóbb gazdasággá való átalakulás felé, és biztosítani, hogy a környezeti és társadalmi érdekek beépüljenek az üzleti stratégiákba. A nyilvános konzultáció részletei és kérdőíve az alábbi linken érhető el, a válaszokat 2021. február 8-ig lehet benyújtani.

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12548-Sustainable-corporate-governance/public-consultation

A nyilvános konzultáció eredményei hozzájárulnak majd a 2021-ben előterjesztendő jogalkotási javaslat kialakításához.

 

Az Európai Bizottság bemutatta épület felújítási stratégiáját

A lakó- és középületek energiafelhasználásból származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése elengedhetetlen annak érdekében, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson, hiszen az épületek adják az EU energiafelhasználásának 40%-át. Ennek ellenére az épületeknek évente csupán az 1%-án történik energiahatékonysági beruházás. A most bejelentett stratégia a következő tíz évben az épületfelújítási ráta minimum megduplázását irányozza elő annak szavatolásával, hogy a korszerűsítések jobb energia- és forráshatékonyságot eredményezzenek. A cél, hogy az épületek üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ig 60%-kal csökkenjen, ennek érdekében 35 millió épület felújítását célozza meg, ami 160 ezer új munkahelyet teremthet az unióban. A kitűzött cél elérése jelentős beruházásokat igényel, amelyek költségigénye a Bizottság becslései szerint elérhetik az évi 275 milliárd eurot, amelyhez a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az ELENA energiahatékonysági támogatás, vagy a REACT EU kohéziós politikai alapjain keresztül biztosítana forrásokat. Szükség lesz azonban a magánbefektetésekre is, melyhez állami garanciák nyújtására lesz lehetőség az InvestEU programon keresztül.

A stratégia három területre koncentrál, úgy mint a fűtésből és hűtésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az energiaszegénység csökkentése és a legrosszabb mutatókkal rendelkező épületek felújítása, valamint a középületek felújítása.

Ennek elérése érdekében a Bizottság a következő évben megjelenő jogszabály javaslatok keretében szigorúbb szabályokat, szabványokat és tájékoztatási kötelezettséget kíván előírni az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan, forrásokat biztosítana az épületenergetikai beruházásokra, növelné az építőipari és adminisztratív kapacitásokat, ezáltal új munkahelyeket teremtene és ösztönözné a fenntartható építőanyagok és szolgáltatások fejlesztését és felhasználását.

A stratégia megvalósításának első lépéseként a Bizottság 2021-ben javasolni fogja az épületenergetikai és energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatát. Ennek keretében felülvizsgálják az az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokra vonatkozó előírásokat, az energiaauditokra vonatkozó követelményeket, épület felújítási útlevél, egy digitális nyilvántartási eszköz és egy „mély felújítási standard” bevezetését tervezik. Felújítási kötelezettséget írnának elő továbbá minden közigazgatási középületre és emelnék a megújuló energiaforrások arányát a fűtési szektorban. Várható emellett az energiacímkézési szabályok felülvizsgálata, zöld közbeszerzési kritériumok bevezetése a középületek beszerzésekor és megvizsgálják az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének az épületekre történő kiterjesztését is.

Bővebb információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_20_1835

 

Hamarosan megjelenik az online platformok szabályozására vonatkozó uniós tervezet

Az Európai Bizottság 2020 decemberében tervezi kiadni azt a régen várt jogi keretszabályozásra vonatkozó javaslatot, amely a jelenleg hatályos e-kereskedelmi irányelv felülvizsgálatát is magába foglalja.

Az e-kereskedelmi irányelv (2000/31/EK) egy immár 20 éves szabályozás, és bár kétség kívül hozzájárult a digitális szolgáltatások és platformok felvirágoztatásához, szükségessé vált a jól bevált szabályoknak az új kor követelményeihez való igazítása. Az elmúlt 20 évben az internet világa átalakult, megjelentek az online platformok, és szerepük mára meghatározó jelentőségűvé vált több szempontból is. Az uniós jogalkotás motorjának számító Európai Bizottság elemzése alapján a platformok az élet számos területén fontos szerepet töltenek be: véleményt formálnak, átalakították a reklámpiacot, fantasztikus lehetőségeket teremtenek az innováció ösztönzésével, új piactereket hoztak létre. Azonban az éremnek két oldala van: bizonyos online platformok már akkorára nőttek, hogy az a Bizottság elemzése szerint veszélyt jelenthet a piacra lépni szándékozó kisebb platformokra, kkv-kra és akár a demokráciára is a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása által.

A Bizottság célja, hogy egy ún. Digital Services Act keretében felülvizsgálják az e-kereskedelmi irányelvet, és a felelősségi szabályokat is a kor követelményeihez igazítsák. A javaslatcsomag másik eleme a Digital Markets Act nevű tervezet lesz, amely kifejezetten a nagy online platformok (ún. kapuőr szerepet betöltő platformok) tekintetében határoz meg kötelezettségeket (pl. interoperabilitás, adatok hordozhatósága, átláthatóság).

A nagy online platformok szabályozása régóta napirenden lévő kérdés, a Bizottság célja, hogy ezen a piacon is egészséges verseny alakuljon ki, a kisebb platformok, kkv-k és start-upok innovatív megoldásait támogató szabályozási környezetet teremtsenek. A Bizottsági konzultáció 2020. szeptember 8-ig tartott, néhány hazai iparági szereplő, érdekképviseleti és állami szerv is küldött ezzel kapcsolatos véleményt. A Bizottság jelenleg a javaslat véglegesítésén dolgozik.

Részletesebb információk: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-services-act-package

 

Konzultáció indult négy klímapolitikai jogszabály tervezet előkészítéséhez kapcsolódóan

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatáról, a földhasználatból, földhasználat változásból és erdészetből származó kibocsátásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról, a gépjárművek szén-dioxid kibocsátásának követelményeiről és az egyéb szektorokból származó kibocsátásokra vonatkozóan hirdetett nyilvános konzultációt az Európai Bizottság.

A 2019 végén elfogadott Európai Zöld Megállapodás és a 2030-ig terjedő üvegház-hatású gázkibocsátásokra vonatkozó célok ambíciójának növelése számos uniós jogszabály felülvizsgálatát hozza magával. Ezeket a megerősített klímavédelmi vállalások elérését célzó jogszabály tervezeteket várhatóan 2021 nyarán jelenteti meg az Európai Bizottság. Jelenleg

a jogszabályok előkészítése keretében a várható hatások megvizsgálása, és a társadalmi szereplők véleményének megismerése zajlik. A nyilvános konzultációhoz a hozzájárulásokat 2021. február 5-ig lehet benyújtani. A tervezett jogszabályok rövid bemutatása, valamint a vélemények benyújtására szolgáló felület elérhető az alábbi linken:

https://ec.europa.eu/clima/news/commission-launches-four-public-consultations-important-step-towards-climate-neutrality_en

Kapcsolat:

Fáskerti Zita ipari kapcsolatokért felelős diplomata

Magyarország Állandó Képviselete az EU mellett

Email: hirlevel.beu [at] mfa.gov.hu